//Szolnok története

Szolnok története

Szolnok egy megyei jogú város, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szolnok járás székhelye is egyben. A története azonban hosszú időre nyúlik vissza, hiszen a területet a paleolitukumtól kezdve lakták, így nem csoda, hogy ennyi emlék maradt fent. De vajon mi Szolnok története valójában? Cikkünkben részletesen bemutatjuk ezt a Közép-Magyarországon található várost.

Szolnok története

Ahogy a bevezetésben is említésre került, a település már a paleolitikumtól kezdve lakott terület volt. Az első ismert lakók akkor még facölöpökre fektetett állatbőrből gyártott sátrakban laktak, amelyeket náddal borítottak be. Ez onnan derült ki, hogy a cölöplyukak azóta is fennmaradtak, ami nem kis munkáról tesz tanúbizonyságot.

A bronzkortól a késő vaskorig

A bronzkor idejében új népek érkeztek a Kárpát-medencébe, akik vastag vályogrétegből készült házakat gyártottak. Ekkor az itt élők juhot, disznót, lovat és szarvasmarhát tartottak, hogy meg tudjanak élni. A fennmaradt leletek között kardok, szívkagyló-maradványok is megtalálhatóak. Nem sokkal később jöttek a kelták, majd pedig a népvándorlás.

A középkor

A népvándorlás miatt számos lakó megfordult ezen a területen. Köztük jártak itt avarok is, akik a leletek alapján nagyjából a 9. századig lakhattak Szolnok környékén. A várost először azonban csak a középkorban említették meg. 1075-ben I. Géza egy alapítólevélben írta le ezt a nevet. A település a királyi vármegye felbomlásáig királyi birtok volt, később pedig mezővárossá alakult.

A török idők

A városnak és a várnak hatalmas szerepe volt a törökök idején. Miután I. Ferdinánd úgy látta, hogy ideje megerősíteni ezt a területet, Szolnokot városfallal vették körbe az 1500-as évek közepén. A várat számos ágyúval, 3000 puskával és többszáz tonna lőporral szerelték fel, amihez rengeteg élelmiszer is hozzájött. Sajnos azonban ez sem volt elegendő ahhoz, hogy Ahmed Ali pasa 40 ezres serege ostromzár alá vonja a várat, végül 1685-ig megszállva is tartották azt.

A török idők után

A várost végül 1685-ben szabadították fel, köszönhetően Sigbert Heister és Claude Florimond de Mercy tábornoknak. Nem sokkal később azonban jött a Rákóczi-szabadságharc, ami végül Szolnokot is elérte, ami miatt azonban a város ismét a földdel vált egyenlővé. A várat végleg lerombolták, a darabokat pedig széthordták.

A feltámadás ideje

Ahogy minden település, úgy Szolnok is ismét fejlődésnek indult. A Tisza szabályozásával és a gőzhajózással még a jelentősége is nagyobb lett. 1847-ben megépült a Budapest-Szolnok vasútvonal is, amit aztán nem sokkal később igénybe is kellett venni.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a város adott otthont a törvényszéknek, a járásbíróságnak, de még a pénzügyigazgatóságnak és a királyi tanfelügyelőségnek is egyaránt. Az 1800-as években folyamatosan nőtt a népesség, így fejlődhetett tovább az egész terület.

A monarchia bukásával itt is minden megváltozott. Megszállás és harc folyt itt, amit végül a forradalom tört meg. Ezt követően kezdett el igazán építkezni Szolnok, amely mára jelentős közép-magyarországi településsé nőtte ki magát Jász-Nagykun-Szolnok megyében.